AzÜzlet díjátadó: az Év Női üzleti személyisége: Rózsahegyi Zsanett a Láng Negyed projektvezetője

AzÜzlet díjazottjait bemutató sorozatunkban minden esetben először azokat az eredményeket vesszük számba, amelyek a díj elnyeréséhez vezettek, majd AzÜzlet által feltett három kérdésre adott válasz segítségével abba is betekintést nyújtunk, hogy az adott kategória legjobbja miként gondolkodik sikerről és a jövőről.

Az Év Női üzleti személyisége: Rózsahegyi Zsanett a Láng Negyed projektvezetője lett.

Rózsahegyi Zsanett a Láng Negyed projektvezetője a hazai ingatlanfejlesztési szektor egyik legtehetségesebb fiatal vezetője, az ország egyik legösszetettebb és legnagyobb városfejlesztési beruházásának operatív irányítója. Aki a több mint 2600 lakást, 68 000 négyzetméter irodát és a World Aquatics új székházát magában foglaló Láng Negyed stratégiai döntéseiért, üzleti terveiért, finanszírozási struktúrájáért és teljes operatív működéséért felel. Párhuzamosan a Magnet Bank nemzetközi kapcsolatok divíziójának vezetőjeként és a Nádor Group akvizíciós igazgatójaként is kiemelkedő szakmai eredményeket ér el, magas szintű pénzügyi, jogi és stratégiai tudást ötvözve. Rózsahegyi Zsanett tehetsége, komplex látásmódja és példaértékű munkabírása a hazai üzleti élet új generációját képviseli – azt a vezetői szemléletet, amely egyszerre hoz frissességet, szakmai mélységet és valódi értékteremtést.

Balról: Gonda György Certified Management Consultant egyetemi tanár és Pleschinger Gyula a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Rózsahegyi Zsanett, valamint Érsek M. Zoltán AzÜzlet főszerkesztője.

– Hogyan formálódott pályaválasztása, mi kellett ahhoz, hogy egy sokak által még ma is „férfiasnak” tartott ágazatban, az építőiparban magabiztosan és eredményesen érvényesüljön?

– Eredetileg más terveim voltak: ez az egész nálam egy nyári munkának indult a mesterképzésem alatt. Ezt követően másfél év után jött egy komoly döntési pont: felvételt nyertem oda, ahova korábban készültem, és választanom kellett, hogy megyek, vagy maradok.

Maradtam – és azóta sem kérdőjeleztem meg a döntést. Még a legstresszesebb, legintenzívebb időszakokban is azt érzem, hogy ha behunyom a szemem, akkor sem tudnék elképzelni olyan munkát, amit szívesebben csinálnék.

A siker szerintem három dologból áll össze: belső motivációból, kitartásból és tudatos akaraterőből. Ha az ember beleáll, vállalja a felelősséget, és végig viszi azt, amit elkezdett, annak előbb-utóbb megszületik az eredménye – függetlenül attól, hogy az ember melyik nem képviselője. A magabiztosság pedig az eredményekből jön: abból, hogy újra és újra bizonyítasz a teljesítményeddel.

 – A Láng Negyed az ország egyik legösszetettebb városfejlesztési beruházása. Projektvezetőként mi jelenti a legnagyobb szakmai kihívást egy ilyen léptékű fejlesztés operatív és stratégiai irányításában?

– Az ilyen komplex, egyedülálló fejlesztés, holisztikus szemléletet követel meg – és pont ez az, ami igazán lelkesít benne. A legnagyobb kihívás az, hogy egyszerre kell rendszerben látni és a részleteket is kézben tartani: megérteni az összefüggéseket, felépíteni a működő modellt, és azt, a piaci trendek tükrében folyamatosan finomhangolni.

Ez egy összetett mátrix: folyamatok, emberek, érdekek, határidők és a szakma találkozása. A cél nem pusztán az, hogy egy projekt „elkészüljön”, hanem hogy értéket teremtsen: gazdaságilag fenntartható legyen, és közben olyan minőséget adjon, ami hosszú távon is megállja a helyét.

– A Láng Negyed nemcsak ingatlanfejlesztés, hanem városformáló projekt is. Milyen irányokat tart meghatározónak a jövő városfejlesztéseiben, és hol látja a legnagyobb innovációs lehetőségeket?

A célunk, hogy a Láng Negyed – mint az első budapesti, rozsdaövezeti beruházás – példa értékűen alakítson át egy korábbi, indusztriális, barnamezős területet, és emberközpontú városrészt hozzon létre: olyat, amelynek közösségteremtő ereje van, és ami stabil, megbízható minőséget képvisel. Mert meggyőződésem, hogy a jövő városfejlesztésének középpontjában két dolog áll: az adat és az ember.

Az adat azért kulcs, mert a megfelelően használt, óriási mennyiségű információ soha nem látott gyorsaságot, hatékonyságot és minőséget hozhat a tervezésbe és a kivitelezésbe – a digital twin city megközelítéstől (egy olyan város digitális ’ikermásolatától’, amely valós időben követi a fizikai térben zajló folyamatokat – a szerk) egészen az előregyártott megoldásokig.

Az ember szerepe pedig ezzel párhuzamosan felértékelődik. Minél inkább közelítünk a tökéletesen optimalizált, gépekkel támogatott megoldásokhoz, annál többet fog érni az, ami igazán emberi: a találkozások, a kapcsolódás, a személyes jelenlét. Egy kávé a teraszon, egy beszélgetés a parkban, egy közös futás – ezek azok a mikro-pillanatok, amelyektől egy városrész élővé és igazán élhetővé válik.

A Láng Negyed ezt a kettőt kapcsolja össze: az adatvezérelt, garantált minőség megteremti a keretet ahhoz, hogy a fókusz az életminőségre kerüljön. Végső soron erről szól a jó városfejlesztés: több időt adni arra, ami valóban fontos – akár napi öt perccel többet azokkal, akik valóban számítanak.

Érsek M. Zoltán